Koleszár Zsuzsanna
Érettségi vizsgák és továbbtanulás
A 2008/2009-es tanévvel iskolánk hatodik végzős osztályát búcsúztattuk. Az új rendszerben már természetes, hogy nálunk is megjelent az előrehozott, az ismétlő, a kiegészítő vizsga, de a legfontosabb, hogy 10 diák (tehát a végzős osztály teljes létszáma) tett ún. rendes érettségi vizsgát. Az írásbelik a megszokott módon, problémamentesen zajlottak, ez nagyban köszönhető a kisérettségiken szerzett rutinnak (ez nemcsak a vizsgázókra, hanem a felügyelő tanárokra is igaz). Minden évben igazán az az érdekes, amikor megjelenik a „külső szem”, tehát az érettségi elnök, akitől mindig várjuk a visszajelzést a vizsgázók és a vizsgáztatók munkájára nézve, hiszen az elfogulatlan vélemény nagyon sokat számít és segít. Idén az elnökünk Rónavári Mária Irén volt (magyar-orosz-német szaktanár), aki meg volt elégedve a diákok munkáival és a javítással egyaránt. A szóbeli vizsgán természetesen ő is végighallgatta a feleleteket (ez az, mármint az elnök jelenléte, ami kisérettségin nem „gyakorolható”), és nagyon elismerően szólt a hallottakról. Kiemelte, hogy hosszú évek elnöki tapasztalatával mondhatja, ritka az olyan érettségi, ahol a vizsgázók nem sírják el magukat, nem lesznek rosszul az idegi terheltség súlya alatt, nem blokkolnak le a stressz miatt. Szóval mi a kiegyensúlyozott fehér hollókhoz tartozunk. Tetszett neki, hogy a vizsgázók nem egy bemagolt szöveget mondtak el, hanem láthatóan csak olyan dolgokat, amiket megértettek. Külön említette a nyelvi feleleteket, ahol – az általa megszokottal ellentétben – a diákok nem egyszavas „igen, nem” válaszokkal, hanem teljes mondatokban válaszoltak a kérdésekre. Lehetett velük az egyes tételek kapcsán beszélgetni, nem „csontosodtak bele” a megtanult dolgokba. Bátran formáltak véleményt, alkottak ítéletet, ha arra vonatkozott a kérdés, s nem korlátozták őket olyan félelmek, hogy „mit kellene mondanom”, vagy „mit vár tőlem a tanár”. Ahogy az elnökünk fogalmazott, változó lexikális tartalommal, de „meggyőzően adták el magukat és a tudásukat”. Persze ezekhez a jó feleletekhez, a kiegyensúlyozott vizsgához az is kellett, hogy Rónavári Mária hozzáállása a lehető legtávolabb állt a népmesékben, s itt-ott a valóságban is élő vasorrú, éjszakánként is kísértő érettségi elnökökétől. Köszönet érte!
Számomra, mint elfogult osztálykísérő és elfogult szaktanár számára a fentiek voltak a legfontosabbak. Az, hogy minden diákunk sikeresen vette az érettségi vizsgát, s hogy büszkék lehetnek az eredményeikre, s persze természetesen az, hogy nemcsak az én ragaszkodástól elhomályosult szemem látta őket tehetségesnek, felkészültnek, talpraesettnek, „érettnek”.
Most pedig jöjjön egy kis statisztika, azok számára is, akik számok látványának hiányában talán át is ugrották a fenti sorokat:
Idén tehát 10 fő tett rendes érettségi vizsgát, 1 fő kiegészítő vizsgát (tehát olyan tárgyból, melyből nem vizsgázott a rendes érettségi vizsga alkalmával), 3 fő ismétlő vizsgát (előző eredményük javítása céljából), és 11 diák tett előrehozott érettségi vizsgát. Összesen 24 diák vizsgázott (egyikük ugyanis kiegészítő és ismétlő vizsgát is tett).
Az osztály átlaga 3,92, az összes vizsgázót figyelembe véve az átlag 4,07 lett.
A tantárgyi eredmények a következők:
Magyar nyelv és irodalom: 14 fő tett érettségi vizsgát, a tantárgyi átlag: 4,43 (ebből 2 előrehozott jeles, 1 előrehozott jó, 1 ismétlő jó)
Matematika: 11 fő tett érettségi vizsgát, a vizsga átlaga: 2,36 (ebből 2 ismétlő elégséges)
Történelem: 15 fő tett érettségi vizsgát, az átlag: 4,87 (ebből egy fő tavaly tett előrehozott vizsgát jeles eredménnyel, 1 emelt szintű jó, 5 előrehozott jeles)
Angol nyelv: 9 fő tett érettségi vizsát, az átlag: 3,78 (ebből 1 előrehozott emelt szintű jeles, 1 ismétlő emelt szintű jeles, 1 előrehozott középszintű jeles)
Német nyelv: 5 fő tett érettségi vizsgát, az átlag: 4,80 (ebből 2 fő korábban tett jeles emelt szintű érettségi vizsgát, 1 előrehozott emelt szintű jeles, 1 előrehozott középszinű jeles)
Földrajz: 4 fő tett érettségi vizsgát, az átlag: 4,00
Rajz és vizuális kultúra (portfolió): 3 fő tett érettségi vizsgát, az átlag: 4,67
Biológia: 1 fő tett érettségi vizsgát jó eredménnyel
Fizika: 1 fő tett érettségi vizsgát jeles eredménnyel (!)
Informatika: 4 fő tett érettségi vizsgát, az átlag: 3,50 (ebből 1 kiegészítő közepes)
Ének-zene: 1 fő tett érettségi vizsgát jeles eredménnyel
Végül pár szó a továbbtanulásról. A 10 fős osztályból 1 diák nem nyújtott be felvételit egyetlen felsőoktatási intézménybe sem, ő szeptembertől munkába lép. 5 diákot felvettek az első (egy esetben a második) megjelölt helyre, melyek a következők: Nyugat-Magyarországi Egyetem – faipari mérnök, Kodolányi János Főiskola – vendéglátás-turizmus, Szegedi Tudományegyetem – ápoló, Eszterházy Károly Főiskola – szociálpedagógia, ELTE – szociális munkás.
A fel nem vett diákok közül egyikükről még a cikk megírásakor nincs végleges információnk, ugyanis pótfelvételit nyújtott be. Van, aki OKJ-s képzést kezd (az általa eredetileg, a felvételin is választott szakirányban – logisztika), s van, aki már nyáron megkezdte német nyelvi tanulmányait Bécsben. Végül van egy fő, aki még mindig keres.
Tanulságos minden továbbtanulni vágyó számára, hogy a felvételi lap beadása mellett gondolkodjon még más alternatíván is a jövőjét illetően, hisz a felvételi pontok nincsenek betonba öntve. Idén például a tavalyihoz képest jelentősen megnőtt a jelentkezők száma – vélhetően erősen hozzájárult ehhez a tandíj eltörlése - , s ezzel párhuzamosan egyes szakokon 60-100 ponttal is nőtt a felvételi pontszám. Ugyanakkor az osztállyal történt beszélgetés során arra jutottunk, hogy sokkal jobb, ha valaki inkább munkába áll, vagy egy neki tetsző tanfolyamba kezd, mintha egy érdektelen – csak viszonylag alacsony felvételi pontszáma miatt vonzó – szakon, pusztán diplomaszerzés céljából még 4-5 évig koptatja a padot.
